Csülökápolás, vagy ismertebb nevén körmözés. Több évtizedes tapasztalattal, számos referenciával, a szakterület alapos ismeretével vállaljuk szarvasmarhák csülökápolási feladatainak ellátását.

Amikor egy tehén lesántul, mozgásigénye és étvágya, majd ezzel együtt tejtermelése is csökken. Ehhez hozzátéve a sántaság okozta megnövekedett állatorvosi költségeket, a meghosszabbodott szervizperiódust és extrém esetben a selejtezés költségét, nem csoda, hogy a sántaság a második legmagasabb orvosi költséget kiváltó betegség.
Még mindig sok eset marad diagnosztizálatlanul, és nagyon sok tejtermelő becsüli alá jelentőségét saját állományán belül, saját megtérülési mutatóira vetítve.
Szerencsére ez a betegség egy jól megtervezett csülökápolási programmal megelőzhető.

Az olyan problémára, melynek számos oka van, a megoldás az, ha minden oldalról támadjuk:

• Meg kell érteni, hogy mi okozza a problémát,
• Azonosítani kell a beteg teheneket és a betegséget,
• Kezelni a beteg állatokat, és
• Megelőzni újabb esetek kialakulását.

Az aktív megelőzés ebben az esetben is sokkal hatékonyabb, mint a kezelés. Nem utolsó sorban a tehenekkel szemben is sokkal kíméletesebb.
Csülökápolási program ilyen 360˚-os megközelítéssel működik. Része annak, miszerint a tejtermelőket a megfelelő tudásbázissal és megoldásokkal kell ellátni annak érdekében, hogy termelékenységük, nyereségük a tehénkomforttal együtt növekedjen.

Miért van szükség a lábvég szaruállományának a rövidítésére?

Évente kétszer szükséges az állományszintű funkcionális csülökkörmözés. Átlagos testtömegű 550-600 kg-os testtömegű feketetarka tejelő teheneken a hátsó láb belső csülkén a csülök hosszát a pártaszéltől a hegyfalon lefelé mérve vágjuk 7,5 cm hosszúra. A talpvastagságot vágjuk késsel 5-7 mm vastagra, azaz ennyit hagyjunk meg a szaru talpvastagságából a hegyen mérve. Óvjuk a sarkot. A modellt a belső fal érintetlenül hagyása mellett alakítsuk ki, úgy, ívesen lejtősre, hogy a csülök öntisztulása megfelelő legyen. A sarokvánkoson távolítsuk el a szakadt szarut. A hátulsó belső csülök után a külső csülköt alakítsuk úgy, hogy a belső csülök mellé illesztve a két csülök teherviselő képessége 50-50 % legyen. Amennyiben a hátsó külső csülök több terhet visel, azaz nagyobb akkor a felesleges tömeges szaru állományából távolítsunk el annyit, hogy minél közelebb legyen a teherviselés eloszlása a fent említett ideális 50-50 %-os értékhez. Ekkor létrehoztuk az anatómiailag ideálishoz legközelebb álló állapotot, amelyet a természet is korábban megalkotott. A teherviselés eloszlását úgy tudjuk ellenőrizni, hogy a kalodában rögzített állat, hátsó felemelt lába esetén a csánk irányából belenézünk a csülök hegynél összepárosított két csülök talpba. A megfelelően elvégzett munka esetén a két talpfelület tökéletesen egy síkba esik, azaz egyik talp felülete sem magasabb. Ha magunk elé képzeljük a lábvéget, akkor ez azt is jelenti, hogy az egy magasságban lévő talpfelületek egyforma mértékben fogják az állat egy lábra eső testtömegét viselni. (A csülkök hegyét összepárosítjuk és így szemléljük a sarokvánkosok irányából a talpfelületek magasságát.)

Általában elmondható, hogy a jó csülökkörmözési munka végzése esetén nem éri el a kés, körmöző fogó a csülökirhát, az eleven részt. Az állatok megkörmözésekor a funkcionális csülökkörmözés alapelveit betartják és állatvédelmi szempontokat, sem hagyják figyelmen kívül. A jól elvégzett csülökkörmözési munka tejben, termelésben, szaporodásban, életteljesítményben sokszorosan megtérülő befektetés, de, csak ha jól végezzük el!

2017. október 26.-án megrendezésre került az I. Csülökkenferencia.